Suli után karácsony?

Image

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is telt a 2009-es év. Vajon honnan tudjuk, hogy újra itt a karácsony? Az embereket hirtelen elönti a család iránti szeretet, a vásárlási láz és – átvitt értelemben – az ellenségünknek sem kívánt borzalmas ajándékok özöne, valamint a nagymama bejglije, amely – ha szerencsések vagyunk – a nagy beszélgetések közepette nem felejtődik a sütőben. Ezt szeretem a karácsonyban, ezt a határtalan káoszt. Ilyenkor jó egy kicsit leülni, nem pedig ész nélkül rohangálni az ajándékok után a hidegben, a folyton nyüzsgő városban.

Idén azonban a gyakorlati órákat tartó tanárnőnk javaslatára úgy döntött a vendéglátó szakos osztályunk, hogy belekóstol valami igazán újba, s karácsonyi fogadást szervez a szülők, a bennünket tanító tanárok és persze az iskola vezetősége számára. Közös megegyezéssel a vacsora időpontja december 18-ára került.

Szeptembertől minden második héten két csoportra bontva kezdtük el a gyakorlati óráinkat. Az osztályom tizenkilenc főből áll, így tízen a felszolgálás, kilencen pedig az ételkészítés rejtelmeibe nyertünk eddig bepillantást. Már októbertől erre a fogadásra készültünk, s minél jobban közeledett a napja, annál nagyobb lett mind a lelkesedésünk, mind pedig az aggodalom görcse a gyomrunkban. Számtalan próbát tartottunk, kísérleteztünk az ízekkel, míg végül egy kiváló karácsonyi menüt sikerült összeállítanunk, amit – nem, ez nem vicc – mi, vagyis a „szakács” csapat készített el. (Külön köszönet a segítőkész szakoktatóknak!). A lecke fel volt adva, hiszen az osztályból mindenki hívhatott két vendéget. Summa summarum nyolcvan személyre elegendő leves, főétel és desszert elkészítéséhez fogtunk hozzá a fogadás napja előtti délutánon. A munka sok volt, az idő pedig véges, ám közben azért születtek felejthetetlen poénok.

A „pincérek” azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy varázsoljanak előkarácsonyt a fogadás helyszínének választott oktatási kabinet nagytermébe. Előkerült a karácsonyfa, a magyar, illetve külföldi válogatott karácsonyi cd-k, valamint a hosszú égősorok. Az ünnepi teríték (is) csodaszépre sikerült.

Aztán elérkezett a várva várt péntek délután. „El voltunk havazva” – mindkét értelemben, mikor a vendégek az összejövetel kezdetén, vagyis négy órakor megjelentek a helyszínen. Érdekes módon mindenki éppen most volt a legpontosabb, de a leves még le sem volt szűrve, nemhogy tálalásra készen. A főétel nyers formában várta elkerülhetetlen sorsát a sütők közvetlen közelében. A desszert… nos, talán a desszert volt az egyetlen, amely már asztalra, vendég elé tehető alakban díszelgett (ja, még mielőtt valaki félreértené: nem azért, mert a Betti cukrászdából hozattuk).

Két osztálytársam magára vállalta a házigazda, ill. a háziasszony szerepét, s beszéddel, vetített képekkel kedveskedtek a meghívottaknak, miután azok a névtáblával ellátott helyüket elfoglalták. Vendégeink társalgása a menükártya tanulmányozásával kezdődött, láttuk, hogy felcsillanó szemekkel olvasták a német nyelvre (azért mégiscsak kéttannyelvűsök vagyunk!) is lefordított ételneveket: erőleves fridatto módra, azaz snidlinges palacsintatésztával, natúr pulykamellszelet gesztenyés vagdalttal, burgonyapürével, párolt rizzsel és karamellizált párolt almával, illetve kókuszkrémmel töltött csokoládés piskóta gyümölccsel és ribizliöntettel. Igen jól hangzik, nem?

Azonban a tányérak, poharak, evőeszközök, tepsik és óriás edények elmosogatása, a rendrakás is a mi dolgunk volt, természetesen nem várhattuk másra. Miután a legutolsó vendég is nagy „jaj, mennyit ettem” sóhajok közepette elbúcsúzott, megkezdtük az esti műszakot.

Otthon később hullafáradtan zuhantunk ágyainkba, ám előtte még félig lehunyt szemmel végighallgattuk, ahogy szüleink ódákat zengtek a bámulatos vacsoráról és hangulatról.

Mindezek alapján úgy vélem, osztatlan sikert arattunk, s mindenki reménykedve készül a jövő évi hasonló karácsonyi összejövetelre. Azt még meglátjuk…

Deák Veronika, Báthory SZKI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: